A 2024. szeptember 19-én megrendezett Digitális Fogyasztóvédelem konferencián a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetői és szakértői, valamint minisztériumi és piaci szereplők járták körül a digitalizáció által felvetett fogyasztóvédelmi kérdéseket, különös tekintettel az e-kereskedelemben tapasztalt problémákra.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke nyitóbeszédében a GVH digitális jólét programja mellett hangsúlyozta, hogy a GVH az elsők között indított piackutatást az AI fogyasztókra gyakorolt hatásairól, különösen az inkumbens Big Tech cégek által élvezett előnyök és a "dark pattern"-ek terjedésének veszélyeiről, tekintettel arra, hogy ők jelenlegi piaci erejüknél fogva élveznek lépéselőnyt ezen a rendkívül infrastruktúra-igényes területen.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásában a makrogazdasági háttérre helyezte a hangsúlyt, amelyben statisztikai adatok segítségével mutatta be az e-kereskedelem jelenlegi helyzetét Magyarországon. Előadásában kifejtette,

hogy a fogyasztóvédelem jelenlegi fókusza (,,tematikus jellege”) a gazdaság megváltozott jellegénél fakadóan egyre inkább helyeződik az e-commerce területére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok internetes vásárlási hajlandósága már meghaladja az EU-s átlagot, azonban ezek többnyire olyan külföldi webshopok, mint a Temu, Shein vagy AliExpress felé irányulnak. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a legnépszerűbb magyarországi webshopok közül mindössze 3 magyar valójában és ezáltal a növekvő magyar fogyasztás nem a magyar – akár kiskereskedelmi, akár webshopot üzemeltető - vállalatoknál csapódik le, hanem elsősorban külföldi költésekben vagy internetes tranzakciókban. A miniszter szerint ez részben visszavezethető e vállalatok adózási helyzetére, amely jelentős hátrányt jelent a magyar vállalatok számára. A külföldi webshopok által a magyar vállalatokra gyakorolt hatást jól példázza, hogy a Temuval szemben lefolytatott piacfelügyeleti eljárás során, amely alatt a kínai vállalat jelentősen csökkentette tevékenységét, átlagosan 20 és 70% között nőtt a magyar e-kereskedők forgalma. Kiemelte, hogy az NGM feladata így az ezáltal okozott problémák kezelése. E problémák (pl. internetes csalások növekvő száma) megoldása elsőszámú prioritása a fogyasztóvédelemnek, amely kapcsán a minisztérium fontolóra veszi egy új, megerősített fogyasztóvédelmi hatóság felállítását; valamint szintén felállításra került 2024 augusztusában egy banki csalásokkal foglalkozó munkacsoport, amely a bank felelősségét állapítja meg a fogyasztó bejelentését követően.

Másrészt fontos szempont a magyar KKV szektor segítése, amely elsősorban a külföldi webshopok adózási hajlandóságának növelésén keresztül valósulna meg, hogy ezáltal azok ne az adómegtakarításnál fogva tudjanak versenyképesebb termékeket kínálni magyar fogyasztók számára. E tekintetben a miniszter uniós fellépést sürgetett, valamint kiemelte a 150 euró alatti termékek esetén a vámmentesség eltörlését.

Nagy Márton előadása három fő célkitűzésre fókuszált:

1. Azonos adóterhelés biztosítása a magyar és külföldi webshopok között, így megszüntetve a külföldi platformok jelenlegi adóelőnyeit, amelyből fakadóan tudnak versenyképesebb árat biztosítani az árérzékeny fogyasztók számára.
2. A magyar KKV-k támogatása, amelyek jelenleg hátrányban vannak a nemzetközi szereplőkkel szemben.
3. Szigorú fogyasztóvédelmi fellépés: pénzbírságok kiszabása, szükség esetén (pl. fogyasztók széles körét vagy veszélyeztett csoportját érintő oldalak esetén) pedig akár a jogsértő oldalak blokkolása,

A konferencia egyik kiemelt panelbeszélgetése a digitalizáció és a fogyasztóvédelem kapcsolatára összpontosított. Dr. Bak László, a GVH elnökhelyettese moderálta a beszélgetést, amelyen többek között dr. Lapsánszky András (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság), Freisleben Vilmos (Magyar Nemzeti Bank), dr. Uzsák Katalin (Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium) és dr. Gyuris Krisztina (Nemzetgazdasági Minisztérium) vett részt. A nemzeti szintű platformszabályozás fontossága érdekében felállított Online Platform Vitarendező Tanáccsal (OPVT) kapcsolatban Lapsánszky András kiemelte, hogy az OPVT döntései ugyan nem kötelezőek, de amennyiben önkéntesen megfelel a döntésnek a platform, az esetben nem kell eljárási díjat fizetnie. Az előadók kiemelték, hogy az online vásárlás egyre növekvő népszerűsége mellett az e-kereskedelmi problémák is emelkedő tendenciát mutatnak, amely előtérbe helyezte az integrált fogyasztóvédelmi fellépés szükségességét. Zárásként a résztvevők kitértek az 1/2024. Alkotmánybírósági határozatra, amely mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztóvédelmi törvény jelenleg nem határozza meg pontosan a fogyasztóvédelmi ügyekben eljáró hatóságok közti együttműködés jogi kereteit. Ennek orvoslására a GVH és a kormányzati szervek jelenleg egy közös adatbázis létrehozásán dolgoznak, amely segíti majd a hatékonyabb információcserét és a ne bis in idem alapelv érvényesülését.