Nyomtatás

A Bundeskartellamt engedélyezte a Bundesliga közvetítési jogaink kollektív értékesítését

Írta: Rippel-Szabó Péter.

A német Bundeskartellamt jóváhagyta a német első és másodosztályú labdarúgó bajnokság (1. és 2. Bundesliga) közvetítési jogainak 2013/14-es szezontól kezdődő DFL által történő kollektív értékesítési modelljét. 

Az ügy hátterével összefüggésben a következőket érdemes kiemelni: a Deutsche Fußball Liga GmbH („DFL”) a Die Liga – Fußballverband e. V. („Ligaverband”) 100 %-os tulajdonában álló vállalkozás. A Ligaverband mindenkori tagjait a Németországban profinak számító 1. és 2. Bundesliga csapatai adják (jelenleg 2 x 18, azaz 36 csapat). 2001-es alapítása óta a DFL – a DFB (Német Labdarúgó Szövetség) „helyett” elvégzendő – egyik kiemelt feladata a Ligaverband-ot alkotó profi csapatok közvetítési jogainak kollektív értékesítése (a Bundesliga közvetítési jogai a 60’-as évek óta kollektíven kerülnek értékesítésre).

Versenyjogi szempontból a DFL működése röviden a következők szerint értékelhető: A 36 érintett futballcsapat, mint vállalkozások a jog szerint őket megillető sportközvetítési jogokat a különböző médiatársaságok részére nem egyenként, önállóan tárgyalva értékesítik, hanem együttesen a DFL, mint vállalkozások társulása útján. Így a DFL a csapatok nevében és helyettük eljárva jelenik meg a különböző médiatársaságokkal szemben. A sportközvetítési jogok e módon történő hasznosítása az érintett kluboknak a DFL szervezeti keretei között történő, horizontális versenykorlátozó megállapodását jelenti, ill. a csapatok egyúttal erőfölényes helyzetbe is kerülnek a sportközvetítési jogok potenciális felhasználóival, a médiatársaságokkal szemben. Ebből következően ez a versenykorlátozó megállapodás csak akkor mentesíthető, amennyiben rendelkezik a szükséges hatékonysági elemekkel, valamint a kollektív értékesítés eredményeként az előnyök méltányos része a labdarúgó-mérkőzéseket a különböző közvetítési platformokon figyelemmel kísérő fogyasztókhoz jut. 

A tényállás versenykorlátozó megállapodások alól való mentesítésének értékelésekor a Bundeskartellamt kiemelte, hogy a kollektív értékesítés következtében harmadik személyek felé egységként megjelenő Bundesliga a különböző médiatársaságok részére lehetővé teszi a különböző platformokon (TV, web-TV, mobil) elérhető közvetítési csomagok megvásárlásáért folytatott versenyt. Ennek hatékony végrehajtására a DFL kötelezettséget vállalt több fajta, élő meccsközvetítéseket is magukban foglaló közvetítési csomagok, valamint költségtérítés nélkül elérhető highlight-tudósítások eltérő csomagokban történő értékesítésére. A gazdasági erőfölénnyel összefüggésben felmerült aggodalmakra a DFL vállalta, hogy kisebb médiatársaságok részére is potenciálisan elérhető csomagokat állít össze. Végül a fogyasztó előnyök mérlegelésével kapcsolatban a Bundeskartellamt által megkérdezett médiavállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy a közvetítések nézői jelentős mértékben profitálnak a kollektív értékesítésből. Összességében a Bundeskartellamt versenykorlátozó megállapodás alól való mentesítés feltételeként kötelezte a DFL-t előzetesen rögzített feltételek alapján történő, fair, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes, különböző közvetítési csomagokat kínáló értékesítési eljárások lefolytatására. Továbbá a DFL a vonatkozó eljárási dokumentumok Bundeskartellamt részére való átadására kötelezettséget vállalt. 

Fentiek magyar vonatkozásaként megemlíthető, hogy bár a magyar első osztályú labdarúgó bajnokság televíziós közvetítési jogai szintén kollektív módon kerülnek értékesítésre – médiahírek szerint a Sport Televízió 2009-ben mintegy 6 milliárd forintot fizetett a bajnokság három idényre szóló jogdíjaiért az MLSZ-nek –, a kérdés eddig még nem került a GVH elé. A sporttal összefüggésben a GVH eddig csak a médiaszolgáltatók piacát vizsgálta, mely eljárások közül a két legfontosabb a Sport 1 TV ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás [40/2002. VJ], ill. a Chellomedia Programing B. V. és a Sport 1 TV Műsorszolgáltató Zrt. összefonódása [61/2006. VJ]. Bár nyilvánvalóan a magyar labdarúgás piacának és a kapcsolódó szerződések sajátosságai is figyelembe-veendők egy esetleges versenyjogi értékeléskor, a Bundeskartellamt tárgyi döntése, ill. különösen a Bizottság sportközvetítési jogokkal kapcsolatos, az UEFA Champions League, Premier League vagy DFL-el összefüggő korábbi ügyben hozott határozatai, továbbá az OFCOM Premier League kapcsán történő eljárásai alapul szolgálhatnak a magyar labdarúgás esetében is. 

A Bundeskartellamt 2012. január 13-ai vonatkozó sajtóközleménye elérhető itt: http://www.bundeskartellamt.de/wDeutsch/aktuelles/presse/2012_01_13-II.php (utolsó megtekintés: 2012. január 16.)

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed