OTA, mfn, árparitás, best price clauses

Évi közel 11 milliárd forint kár éri a magyarországi fogyasztókat

A német versenyhatóság lényegében betiltotta az árparitási klauzulákat a foglalási piacon. A francia és az osztrák jogalkotó jogszabály útján tette ezt meg. Magyarországon a GVH ágazati jelentése részben szembement a Bundeskartellamt megállapításaival, bár azóta a versenyhivatal folyamatosan monitorozza a piacot. A kutatóközpontban folyó kutatások alapján látható, hogy a Magyarországon szállást foglaló fogyasztókat közvetlenül (magasabb árak) vagy közvetetten (alacsonyabb minőség) közel 11 milliárd forintos kár éri évente.

Betekintő: 2015-ben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 214 283 806 000 forint volt, azaz közel 215 milliárd forint. A foglalási platformok a GVH ágazati jelentése alapján és figyelembe véve a piaci tendenciákat a szálláshely közvetítők piaci részesedése a foglalásokból megközelítőleg legalább 35% körül lehet (egyes pesszimista becsléseink szerint már meghaladták az 50%-ot) országos szinten. Egy iparági standardnak tekinthető 15%-os minimum jutalékot figyelembe véve becsülhető, hogy a fogyasztókat és a magyar szállásadó vállalkozásokat nagyjából 11 milliárd forintos kár ér évente és ez évről évre emelkedik. A szallas.hu 2015. évi nettó árbevétele közel 1,9 milliárd volt. A GVH ágazati jelentése szerint a szallas.hu piaci részesedése 10-20% közötti, így ez alátámasztja a fenti becslést.

Jelen számok előzetes becslések folyamatban lévő kutatásunkból.

A jelenlegi helyzet mind a fogyasztóknak káros, mind jelentős hátráltató tényező a nemzetközi versenyképességben. A világon a nagy szállodaláncok kiharcolták az árparitás megszüntetését, Európában egyes versenyhatóságok betiltották az árparitási klauzulákat, másutt a jogalkotó lépett fel a súlyosan versenykorlátozó kikötésekkel szemben. A külföldi minták követése megszüntetné a fennálló versenyhátrányt, növelné a magyar gazdasági versenyképességét, a munkaadó szálláshelyek munkahelymegtartó képességét, valamint a magyar kis- és középvállalkozások stabilitását. Nem utolsó sorban pedig jelentős összegek maradnának a magyar gazdaságban, ahelyett, hogy külföldi foglalásközvetítők részére külföldre kerülne kifizetésre.

OTA, price parity, mfn, árparitás

Milliárdos jólétnövekedés az osztrák fogyasztók javára

Korábban hírt adtunk egyik kedvenc témánkról, nevezetesen, hogy az osztrák törvényhozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette az árparitás előírását, többek között az OTA-k részéről. Az 1984-es osztrák tisztességtelen versenyről szóló törvényt 2016 novemberében módosította a törvényhozás. A törvény agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette a törvény Z 32. pontjában megtalálható magatartásformát. A módosító törvény visszamenőlegesen is alkalmazni rendeli az előírást a már megkötött szerződésekre.

A melléklet újonnan bevezetett Z.32. pontja szerint agresszív feketelistás kereskedelmi gyakorlat az alábbi: „Egy foglalási platform üzemeltetője által egy szállásadótól megkövetelt azon feltétel, hogy az utóbbi más értékesítési csatornákon – beleértve a saját weboldalát – nem kínálhat kedvezőbb árat vagy semmilyen kedvezőbb feltételt mint amit a foglalási platformnak kínál.”

Az osztrák jogalkotó nem csak a tisztességtelen versenyről szóló törvényt módosította, hanem az árfeltüntetésről szóló törvényt is az alábbiak szerint: Amennyiben a szálláshelyek megadják áraikat, akkor a szállásadók szabadon határozhatják meg azokat és tilos korlátozó klauzulákat alkalmazni a vendéglátó hely és a foglalási platform között, amelyek megkötik az árakat vagy legjobb árkikötésnek minősülnek. Az ilyen szerződéses klauzulák a szállásdaók és a foglalási platformok között semmisek.

Az osztrák jogalkotó azzal indokolta az új szabályozás bevezetését, hogy a szállásadók kiszolgáltatott helyzetben vannak a foglalási platformoknak. A szállásadók piaci szabadságát pedig tilos indokolatlanul korlátozni, mint ahogy ezt jelenleg teszik a foglalási platformok. A jogalkotó szerint a bevezetett új rendelkezés csökkenti a függőséget és az alacsonyabb árak útján a vendégek javát szolgálja, továbbá erősíti az osztrák gazdaság versenyképességét. A rendelkezés különösen védendő célként fogalmazta meg a kis- és mikro vállalkozások piaci szabadságát, versenyképességének javítását.

Itt érdemes kiemelni – szemben a magyar versenyhatóság ágazati jelentésével – az osztrák kormány a törvényjavaslat indokolásában felhívta a figyelmet, hogy a versenyjogi ex-post eljárások nem megfelelőek a helyzet kezelésére, különösen a hosszadalmas eljárás és nehéz jogi kérdések miatt. (Utóbbival vitatkozunk, egyetértünk a német versenyhatóság elnökének szavaival, miszerint a legjobb ár klauzuláknak semmilyen kimutatható előnyös hatása nincs a fogyasztókra.)

 

Foreign state involvement in anticompetitive conduct, OTKA workshop

Foreign state involvement in anticompetitive conduct, OTKA workshop 

11 October 2016

4.00 pm

 

You are cordially invited to our next workshop, which will be held on Tuesday, 11th of October, from 4.00 pm to 5.30 pm on "Foreign state involvement in anticompetitive conduct". This is the research area of our guest speaker, Marek Martyniszyn, Lecturer in Law at Queen's University, Belfast.

"Transnational competition cases pose numerous challenges— from accessing foreign-based evidence to effectively enforcing decisions or judgments in their aftermath. Furthermore, some of such cases are quite special in that the underlying anticompetitive conduct involves or implicates a foreign State." - Marek Martyniszyn

During our workshop you are going to get answers to the following questions:
  • How a State may be entangled in an antitrust case in a foreign jurisdiction?
  • How such entanglement can be addressed in the adversely affected forum?
  • What are the broader considerations relating to such state involvement?

 

Venue

Pázmány Péter Catholic University

Budapest Szentkiráyi u. 28.

Council Room

 

Contact Information

ADDRESS: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.

E-MAIL: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Adóhatóság szerepében az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság az egyik 2013 óta tartó nyomozását zárta le napjainkban. Eredménye, hogy az Apple Írország javára 13 milliárd eurót köteles visszafizetni.

Az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik az állami támogatások jogszerűségének a vizsgálata. E hatásköre keretében 2013 óta mélyreható vizsgálatokat indított a tagállamok által bizonyos vállalatok részére biztosított feltételes adómegállapításokkal kapcsolatban. Ennek következményeként több vállalat is célkeresztbe került, többek között a Fiat Chrysler, a Starbucks, a McDonald’s, és az Amazon, valamint a nekik kedvezményt biztosító országok, így Luxemburg, Hollandia és Írország. A feltételes adómegállapításokról, más néven rulingokról azt kell tudni, hogy önmagukban teljesen jogszerűek, az adóhatóságok a vállalatok kérelmére adnak előrejelzést arról, hogy egy adott ügylet milyen mértékű adókötelezettséget von majd maga után, valamint értelmezést adnak bizonyos speciális adójogi rendelkezéseket illetően. Az állami támogatások uniós ellenőrzésének a célja, hogy a tagállamok ne részesítsenek egyes vállalkozásokat másoknál kedvezőbb adóügyi bánásmódban, akár feltételes adómegállapításokon keresztül, akár más módon.

A Bizottság arra a megállapításra jutott az Apple-lel kapcsolatban, hogy a cég az adómegállapításoknak köszönthetően olyan előnyben részesült, amelyben más vállalatok nem, ezáltal jutva tiltott állami támogatáshoz. A rulingok által lehetővé vált, hogy az Apple jóval kevesebb adót fizessen be, számszerűsítve 2003 óta az európai nyeresége után 1%-ot adót rótt le, 2014-ben viszont már csak a nyeresége 0,005 %-át. Az adókedvezmények biztosítása az amerikai cég javára 1991 óta van folyamatban, azonban az állami támogatások joga a vizsgálatok megindításától visszafelé számított 10 éves elévülési időt tartalmaz, vagyis az eddig be nem fizetett adó visszatéríttetése 2003-tól lehetséges. Továbbá az európai szabályok értelmében a bírság kifejezés nem helytálló, mert a visszatérítésre való kötelezéssel csak a tisztességes verseny kerül helyreállításra.

A Bizottság megállapításaiban az szerepel, hogy Írország a feltételes adómegállapításokon keresztül olyan módszer alkalmazását tette lehetővé az Apple-nek, amely alapján belső felosztással a cég nyereségének nagy részét egy „központi irodához” tudta átcsoportosítani, ami után egyáltalán nem fizetett adót, a fennmaradó rész után fizetendő adót pedig Írországban rótta le. Ez a „központi iroda” semmilyen államhoz nem tartozott, nem volt sem alkalmazottja, sem saját telephelye, tevékenysége kizárólag alkalmi igazgatótanácsi ülésekből állt. A Bizottság vizsgálata arra irányult, hogy indokolatlan előnyt biztosított-e az Apple-nek a vállalkozás írországi adóköteles nyereségének kiszámítására jóváhagyott módszer. A vizsgálat kimutatta, hogy Írország olyan mesterséges belső nyereségfelosztást hagyott jóvá, amelynek nem voltak tényszerű és gazdasági indokai, melynek eredményeként az Apple más vállalkozásoknál lényegesen kevesebb adót fizetett, ami az állami támogatásokra vonatkozó szabályok szerint jogellenes.

A Bizottság e döntése még nem jelenti azt, hogy az Apple fizetni is fog, hiszen a döntés ellen a cég is, és Írország is fellebbezett az Európai Bírósághoz.

 

Kórházak által végzett gazdasági tevékenység támogatása

Mélyreható vizsgálatot követően az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága megállapította, hogy az IRIS kórházakként ismert, öt brüsszeli kórház (CHU Brugmann, CHU Saint-Pierre, Queen Fabiola Children’s University Hospital, Iris South Hospitals, valamint Institut Bordet) számára az egészségügyi- és társadalombiztosítási szolgáltatásokból eredő deficites helyzetük miatt juttatott állami támogatás megfelel az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, mivel általános érdekű gazdasági szolgáltatásnak minősül.
Az Európai Bizottság 2011. december 20-án fogadta el felülvizsgált csomagját az Európai Unió állami támogatásokról szóló szabályainak, közfinanszírozás juttatása általános érdekű gazdasági szolgáltatások (SGEI) vonatkozásában. 
Az általános érdekű gazdasági juttatások skálája magában foglalja a nagy kereskedelmi tevékenységeket (úgy, mint a postai szolgáltatásokat, energiaellátást, távközlést, tömegközlekedést), ugyanakkor a szociális szolgáltatásokat is (mint például az idősgondozást, vagy a fogyatékkal élők gondozását). SGEI-nek tehát olyan gazdasági tevékenységek minősülnek, melyek nem kizárólag piaci erők következtében keletkeznek, legalábbis nem olyan formában, amely diszkrimináció nélkül mindenki számára megfizethető; feltételeit pedig az állam szabja meg, aki egy vagy több szolgáltatóra a közfeladatot delegálja a köz érdekében. A közfeladatot ellátó szolgáltató támogatása a rátelepített, közfeladat ellátásából eredő többletköltségek ellensúlyozása érdekében lehet szükséges. 

Cikk folytatása

OTA

Ausztria is a tettek mezejére lépett - várhatóan betiltja a szűk árparitási klauzulákat

Ahogy korábban előre jeleztem szakmai anyagokban, a szűk árparitási klauzulák a szállodai közvetítési piacon erősen versenykorlátozóak. A német versenyhatóság elnöke a döntésüket úgy jellemezte, hogy azoknak semmilyen érzékelhető pozitív hatása nincs a fogyasztókra nézve. (Lásd itt és itt.)

A minap jött ki a HOTREC jelentése az OTA-król. Nem fest túl szép képet, de pontosan összecseng azzal a megállapítással amelyeket szakmai anyagokban jeleztem, nevezetesen az OTA-k különösen káros hatással vannak a kis- és középvállalkozásokra, melyek szálláshelyeket üzemeltetnek. A HOTREC jelentés sajtóközleményét lásd itt. A címe is beszédes egyébként: Dominant online platforms gaining market share in travel trade, no signs of increased competition between online travel agents, azaz a domináns online platformok növelték a piaci részesedésüket az utazás értékesítési piacon és nincs jele annak, hogy nőne a verseny az utazásközvetítők között.

A Magyar Szállodaszövetség röviden regált is a jelenségre, hasonlóakat tapasztalva. Lásd itt.

A legújabb hír pedig, hogy Ausztira is a tettek mezejére lépett. Felismervén - vélelmezzük - hogy a versenyhatóságok vagy túlságosan lassúak vagy nem kellő komolysággal kezelik a helyzetet, jogszabály útján kívánkja megtiltani a szűkített árparitást. Lásd itt.

A magyar versenyhivatal az ágazati jelentésében nem tartotta kifejezetten aggályosnak a szűkített árparitási klauzulákat. Ahogy korábban kifjetettem tanulmányaimban (lásd pl. fentebb), a szűk árparitási klauzulák súlyosan versenykorlátozóak. Hovatovább, a versenyjogi szempontokon túlmenően az eltörlésük javítja a nemzetközi versenyképességet és az iparág versenyző jellegére tekintettel a fogyasztói jólét is jelentősen nőne az eltörlés hatására. Ez ha jól értjük egybevág a kormányzati elképzeléssel is. Javasolt tehát, hogy az Országgyűlés mielőbb fogadjon el a nyugat-európai országokhoz hasonló tiltó szabályozást.

(Disclaimer: A blogbejegyzés szerzője a szállodaiparban érdekelt.)

Facebook MySpace Twitter Digg Delicious Google Bookmarks Linkedin RSS Feed